Egy gyöngyszemre szeretném felhívni a biciklisták (és a gyalogos túristák) figyelmét.Kinek mennyi ideje és energiája, elindulhat Uttendorfból, vagy csak a legszebb szakaszra a Weißsee felvonójának parkolójából.
A Tauernmoossee egy háromezresekkel körülvett mesterséges víztározótó.
Különlegessége számomra, hogy az igencsak drasztikus beavatkozás (a tározóépítés ) ellenére azt az érzést sugallja, az érintetlen természet vesz körül minket. Ennek legföbb oka talán az, hogy az eddigi látogatásaim során alig találkoztam itt emberrel. Volt olyan alkalom ahol senki nem volt rajtam kívül, volt, hogy egy gazdával, volt, hogy három sítúráról visszatérö kirándulóval. Legtöbbször egyedül megyek ide.
Legutóbb láttam itt a legtöbb embert, ötöt, de abból 3 velem tekert fel.Ez egy külön világ, el tudnék itt tölteni egy egész napot.
Az út Uttendorftól (760m) 6 km-en át visz Schneiderau-ig (997m). Ott kezdödik a táblával jelzett panorámaút. A következö 11 km-en az út 13 szerpentin segítségével visz fel az Enzingerboden-hez (1.480m), a meredeksége nem haladja meg a 10%-ot. A rámpa végén egy kisebb víztározó tó mellett haladunk el, aminek a másik végén található a felvonók parkolója.Ez volt a bemelegítés (17km 720m szint), a java, vagyis a legszebb része most kezdödik.
Mielött még a parkolóhoz érnénk (kb. 100 m-rel elötte), a baloldalon van egy kis útelágazás, szinte alig látható. Rögtön az elágazóban visszafelé ( és felfelé) kanyarodik az út, és 20 m után egy sorompó állja utunkat. Ez a legjobb az egészben, ugyanis autók itt csak nagyon ritkán járnak.
A sorompó mellett eltolva a bicajt, kezdödhet a második szakasz (7 km 550m szint). Ez meredeken indul vissza észak felé, majd egy rövid de kivilágítatlan alagút után visszakanyarodik keletnek, majd délkeletnek. Ahogy haladunk felfelé, egyre varázslatosabb lesz a táj, szinte már "giccsesen" szép.
Az erdöhatár fölé érve végig gyönyörü a kilátás. A legmagasabb pontig (2.104m) aszfaltos az út, utána kavicsos út vezet le a a víztározóhoz.
A patakon fahidak vezetnek át, a baloldalon vízesés, elöttünk a 3000-m es csúcsok.
A gáton út vezet át, de a másik oldalon már csak igazi terepeseknek való ösvény vezet tovább.A visszaúton az úthibákra figyelni kell, hogy az élmény ne a kórházbaszállítással végzödjön.
Térkép a blogban és a gps-túrák oldalon.
Hátszelet.
Szia!
VálaszTörlésmostanában kinéztem magamnak én is ezt a helyszínt, ami jó terep lehet egy egynapos kis túrának a szabadság alatt.
Ahogy elnéztem a webcam képeket jelenleg erősen havas még a táj. Ezt a túrát melyik hónapban teljesítetted?
A terep egy kezdő moutainbikeosnak mennyire technikás/megerőltető? én sokat tekerek, elmegyek sok helyen, csak a páromnak nem szeretnék rossz emlékeket. Köszönöm a választ!
Tulajdonképpen juniusban már járható lenne ez az út, de idén hosszabb a tél a szokásosnál. Az út 95%-a aszfaltos, nem mondanám technikailag nehéznek, a murvás szakasz a végén nem is meredek. Egyedül a rövid kivilágítatlan alagútban kellemetlen tekerni, felfelé többnyire tekerek, de lefelé mindig tolom a bicajt, az ellenfényben nem látom jól az utat és ez a kb. 60-70m-es szakasz nem aszfaltos és még meredek is.
TörlésMeredekségdiagrammal sajnos nem szolgálhatok, bár más bringások, akiknek ajánlottam ezt a helyet, esetleg töltöttek fel ilyet a netre.
Szerintem csalódást csak a rosszidö és esetleg a meghiusult túra okozhat. A megeröltetö tekerés ellenére elégedett lesz aki feljut, szinte idillien gyönyörü a táj és még az is elöfordulhat, hogy nem lesz rajtatok kívül senki, ami csak fokozza a természeti élményt.
Most talán még várnék ezzel a túrával, de néhány hét múlva nyár lesz :-)
legalábbis azt ígéték.
Jó utat.