Francia hágók és Tour de France

1.nap
Már régóta tervezgettük, de halasztás halasztást követett és már szinte el is felejtettem, mikor egy régi kollégám felhívott: most összejöhet.
A Tour élöben.................
Egy bringás számára a sok botrányos doppingeset ellenére is élmény a versenyt egyszer élöben megnézni, vagyis inkább a verseny és a verseny körüli hajcihö büvöletébe kerülni.
Gyors elhatározás, idöpontegyeztetés és már úton is voltunk. Nem foglaltunk szállást sem, nomád kerekesek leszünk.
Pénteken korai indulás és fárasztó autózás után megérkeztünk Brianconba. A programot elöre megbeszéltük, igy a városszéli parkolóból azonnal el is indultunk a Col d´Izoard hágóra. Útközben szemet szúrt egy patak menti, alkalmas terület, ahol majd éjszakára letáborozhatunk.
A 18 km-es út 1212m-röl átlagosan 6% maximum 11%-ot emelkedve visz fel a 2361 m magas hágóra.
Lefelé sajnos ugyanazt az utat választottuk, nagy lett volna a kerülö az autóig.
Több fotót itt találhatsz http://www.challenge-big.eu/list/294-.htm#
Az utazástól és a tekeréstöl kifáradva jól aludtunk a patakparti „táborhelyen”.
2.nap
Másnap korán reggeliztünk, húzós programot terveztünk.
Autóval a Lautaret hágóig, onnan kezdtük a gurulást Le Bourg d´Oisans-ba. Elöször még rajtunk voltak a meleg cuccok, aztán egyre melegebb lett, a végén még tekerni is kellett.
Lent voltunk, nem volt már visszaút, csak elöre.
Nekivágtunk a L´Alp d´Huez hágónak (habár nem is hágó, mert zsákutca).
Rengetegen voltak. Ennyi biciklizö embert még nem láttam egy helyen. Egyesével, csapatostul...............az egész út elözésböl állt. Vagy én elöztem, vagy (többnyire) engem elöztek. Lányok, fiúk, nénik bácsik, minden korosztály képviseltette magát. Kollégám jobb formában volt, felvette a versenyt egy csapattal és még annyi ereje is maradt, hogy visszagurult elém az utolsó két kilóméterre.
A Tour itteni futamáig még volt néhány nap, de már egy talpalattnyi hely sem volt az út szélén. Egymást érték a lakókocsik, sátrak, az emberek ott ültek a kempingszékeiken, itták a sört és örültek. Szinte karneváli hangulat volt. (napokkal a verseny elött) Örült ricsaj, hangos zene mindenütt. Az egyik kanyarban egy lakókocsi mellöl egy erösítö és egy hozzátartozó gitáros bukkant elö és mindenkit teljes eröböl bíztatott. Chirleederek csinálták a fesztivált, az üzlet reményében fotósok minden egyes bringást lekaptak. Lélegzetelállító volt az egész........(vagy csak az emelkedö tette?)
Az utoló néhány száz méteren már kordonok közt tekertünk.................gyözelem.
A célban a sok étterem és szuvenírárus mellett egy dobogó is fogadott, fel is álltunk a legfelsö fokára.

Most kezdödött még csak a neheze. Gurulás vissza Le Bourg d´Oisans-ba, és tovább a Lautaret irányába. Egyre melegebb lett, egyre meredekebb, egyre hosszabb, én egyre fáradtabb, de megérte. Erre már nem voltak olyan sokan, de akadt bringás erre is. Rengeteget ittam és nem ettem eleget. A kollégám vette észre, hogy egyre lassabban tekerek. Elfogyott az energia. Éhes nem voltam, rendesen enni már nem tudtam, szerencsére neki volt valami émelyítö, mézjellegü zacskós szirupkészítménye. Nem hittem, de mégis segített, felértünk a Lautaretra, feltöltöttük az autóból a tartalékainkat és irány tovább a Galibier-re.
Hosszú, nehéz etap volt, (gurulás és feltekerés 130 km, 3060 m szintemelkedés) de szép és emlékezetes. Kiérdemeltük a spagettit.
L´Alp d´Huez` 15 km, 720 m-röl 1860-ra átlag 8% max. 13%.
Több fotó: http://www.challenge-big.eu/list/290-.htm#
Galibier 49 km 720 m-röl 2646-ra átlag 4% max. 10%.
Több fotó: http://www.challenge-big.eu/list/291-.htm#
Éjszakára visszamentünk az elözö „táborhelyre”. Már éppen elaludtunk volna, mikor beszáguldott a tisztásra két katonai teherautó. Leugrott kétszakasz katona, állig gyakorlóban, felálltak alakzatba és hapták. Már azt hittük löttek a nyugodt pihenésnek. A pk. üvöltözött nekik egy percig, majd az egész csapat eltünt az erdöben (este 10-kor), az autók meg elhúztak nem is hallottuk öket többet. Mégis jól aludtunk.

3.nap
Nem volt jó idö. Korán keltünk megint, autóval átmentünk a bicajjal már megjárt Izoard-on.Esett, elállt. Esett, elállt. Pedig a mai program a Tour élöben.
Ville-Vieille, parkoló, rengeteg bicajos, mégtöbb autó, motoros rendörök.
Elkezdtünk tekerni felfelé. Molines után egy darabig még voltak autók is, aztán már csak biciklisták és gyalogosok. Mint egy zarándoklat, olyan volt az egész . Vasárnap volt, a mise helyett ide jöttek az emberek. Az út utolsó harmadában elö kellett vennünk az esöcuccokat.

Nem zuhogott, de kellemetlen volt a szemerkélö esö a hideggel párosulva. Az út szélén itt is voltak lakókocsik, -valószínünöleg már elözö nap feljöhettek- de közel nem annyi mint Alp d´Hueznél. Az utolsó méterek felértek egy sarkköri úttal. A Colle dell`Angello nem a rózsás arcát mutatta.


21 km, 1300 m-röl 2748 m-re, átlag 6% max. 13%.
Több fotó: http://www.challenge-big.eu/list/683.htm#

A hágó legmagasabb pontja, egy kicsi parkoló, kordonokkal körülvéve, emberek, kamerák, biciklik. A legtöbb helyet a TV-sek autói és a közvetítökocsik foglalták el, mi ott toporogtunk mellettük, a szélvédett oldalon. Mindent felvettünk amink csak volt, mégis fáztunk. Sok elvetemült bringás feltekert rövidnadrágban és rövidujjúban. Többekbe beléfagyott a szusz, mások kiborították a szemeteszsákokat, lyukat vágtak rá fejnek, karoknak és belebújtak.
Túl korán jöttünk fel. Szépidöben jó lett volna, de így nem bírunk ki még három órát. Nem volt más megoldás, lejjeb gurulunk. Az út szélén a sok gyalogos még mindíg ment felfelé.
Sokan összebújva ültek, guggoltak az esernyök alatt, várták a versenyt.
Molines megfelelt a célnak, nem esett, melegebb volt. A versenyzök elött egy több kilóméteres reklámkaraván haladt el. Látványosabb volt mint a verseny.

Abból ugyanis nem sokat láttunk, az emelkedö ellenére elhúztak elöttünk, elöször a szökésben levök aztán néhány perccel késöbb a nagy csapat. Néhány másodperc volt az egész, .............de egyszer ott voltunk.