2009. március 7., szombat

Dolomitok 2008

Kerékpártúra a Dolomitok hágóira Cortinatól nyugatra
http://www.challenge-big.eu/list/zone-9.htm
A megjelölteken kívül még ott van a közelben néhány gyönyörü másik hágóút, azokra egy korábbi utamon tekertem fel. (egy másik leírásban majd beszámolok arról is)
1. nap
Esett mikor megérkeztem. Bosszankodtam, hogy eljöttem a napsütéses északról a hideg esös délre. Elsö célom a Würzjoch volt, San Martino in Badia kiindulóponttal.
Halogattam az indulást, hátha eláll az esö.
Nem akart elállni, de alábhagyott ezért esökabátosan ugyan, de nekivágtam (nem akartam várakozással tölteni az idöt, ha már eljöttem idáig).
A változatos terepen, néha nyílt terepen, néha erdöben vezetö út 6% átlag és 13% max. meredekséggel és egy viszonylag hosszú ellenlejtövel vezet fel 1082 m-röl a 2006 m-en lévö hágóra.
http://www.challenge-big.eu/list/710-.htm#
A rosszidö miatt persze semmi kilátás a hegyekre. Egy kicsit pihentem, ettem, ittam, figyeltem az autósokat (útdíj ugyan nincs, de a hágón a parkolásért pengetni kell) és örültem, hogy mostantól lefelé visz az út. Persze kivéve azt a fránya ellenlejtöt.
De legalább az esö elállt.

A bizonytalan idöjárás miatt autóval mentem át a következö kiindulópontig, Longega-ig. (1048m)


Elöször enyhébben emelkedik az út (6% átlag és 13% max.), a meredekebb szakaszok a végén jönnek. A Furkelpass hágó 1759m-en van, alóla ágazik el az út a "Kronplatz" felé.
Nem volt nehéz a feljutás, az idö is egyre jobb lett, de furcsa ellenfeleim akadtak. Egy oldtimer idöfutamversenyt rendeztek éppen ezen a szakaszon, egyesével indították a résztvevöket. Talán féltávnál járhattam, mikor elkezdtek elözngetni a füstülgö, bögöhangú járgányok. A keskeny úton elég közel húztak el mellettem, ha éppen szükebb kanyarban értek utol, kénytelenek voltak mögöttem döcögni, míg újra beláthatták az utat. Nem tudom ki bosszankodott jobban, én a sok autó miatt, vagy a sok autós egyetlen biciklista miatt. Nem mondom, jól mutatnak ezek a régi gépek, de most nem erre készültem.
http://www.challenge-big.eu/list/709-.htm#
Lefelé kellemes volt a gurulás (ellenlejtö nélkül) csak kicsit nyugtalanított, hogy a délelötti huzavona miatt eléggé kifutottam (kibicajoztam) az idöböl. Várt még rám a mai napra egy szép emelkedö.

Ez most hosszabb autózás volt. Corvarán át, Grödnerjoch, Sellajoch (mindkettö csodaszép így is, hát még bicajjal) Canazei és tovább Mazzinig (1340m), a következö állomásig.
Keskenyen és meredeken kezdödött az út, úgy is folytatódott.
Csak 6 km de átlag 10%, max. 18% az út az 1950 m-en fekvö Torri del Vajolethez.
http://www.challenge-big.eu/list/708.htm#

A táj csodálatos. Csipkés sziklatornyok között tekertem, szinte egyedül éreztem volna magam, ha az a néhány autó nem lett volna. Munciontól ugyanis csak a bennfentesek és a taxik hajthatnak fel.
Ez sem igazi hágóút, hiszen zsákutcában végzödik, egy túristaháznál.
Az autóhoz már sötétben érkeztem.
Most még találnom kellett egy kempinget valahol a Fedaia hágó felé vezetö úton.
A sötétben nem figyeltem eléggé,elszalasztottam a lehetöséget Canazeiben, már jócskán áthaladtam, mire észleltem a hibát. Fel voltam készülve "vészhelyzetekre" is, a kombiban akár egy parkolóban is tölthetem az éjszakát.
Sajnos mindenhol táblák jelezték, hogy tilos kempingezni. Ez nem tudom mit jelent, hiszen én nem kempingezni akartam, de jobb a békesség, kerestem tovább.
Ebböl aztán az lett, hogy felértem a hágóra és le a másik oldalon Caprile-ba. Most már nem néztem a táblákat, az elsö tágasabb helyre leparkoltam, és a fáradtságtól azonnal el is tudtam aludni.

2.nap
Korán ébredtem, szinte még nem is volt forgalom, úgy indultam a Fedaia hágó felé.
Az út 7% (max. 16%)-os, 1014 m-röl, 2057 m-re visz fel.
Este nem láttam semmit a hágóból, a csodálatos tájból meg még annyit sem.

A Marmolada alá érkezve, egyszerre lenyügözö és félmetes látvány fogad, szinte törpének érzi magát az ember.
Ide egyszer fel kel menni, szép lehet ez odafent is.
http://www.challenge-big.eu/list/714-.htm#
A következö célnak Selva di Cadore(1314m) a kiindulópontja. A korai indulásnak köszönhetöen rengeteg idöm maradt a nap második hágójára, a Passo di Giau-ra. Itt azért már volt jócskán biciklista is meg forgalom is. Az út 10%-os (max, 14%) . Az erdöböl kiérve gyönyörü a kilátás a sziklacsúcsokra. Ez a látvány annyira lekötötte az autósok és motorosok figyelmét is, hogy egymás után szaladtak bele a trafipaxos csapdába. Még az alpesi hágókon is ezek mennek.
http://www.challenge-big.eu/list/716.htm#

Ennyi jutott a Dolomitok hágóiból erre a két napra.

1 megjegyzés:

  1. Nemrég leltem rá én is a Vajolet tornyokhoz vivő útra, hogy aszfaltos. Csábít nagyon!
    Klassz a blog és szépek a fotók is :-))

    VálaszTörlés