2009. november 24., kedd

Téli fitnesz





Kienalkopf / Wiechenthaler Hütte (1.752m)
A helyiek kedvenc kirándulóhelye a Steinernes Meer dél-nyugati oldalán, a Saalfeldenre nézö, törpefenyökkel borított szegély egyik kiemelkedése, a Kienalkopf. Télen is sokan felmennek, szinte mindig találni nyomokat, kitaposott utat a hóban, így viszonylag könnyü feljutni, ezért lett nekem is kedvenc célpontom, nyáron is, de föleg télen a bicikliabsztinencia miatt. Normál, bámészkodós, sokpihenös tempóban 1,5-2 óra alatt lehet feljutni a parkolóból (Bachwinkel). Eddig általában 1:15 körüli idöket mentem, inkább visszafelé szoktam bámészkodni, fényképezni. Néhány hete a szokatlan meleg miatt tornacipöben, hátizsák nélkül, sikerült 1:05-alatt leküzdeni a 900 m szintkülönbséget, elözö hétvégén szombaton is próbálkoztam, de vasárnap végre összejött egy órán belül.( 59 perc alatt) Bevallom, ennek már nem sok köze volt a „túrázáshoz“, pihenö nélkül hajtottam fel magam, az utolsó métereken szinte már csak a túrabottal löktem magam elöre. Mivel a menedékház már zárva van, a magammal vitt vizet kortyolgatva pihentem ki az egy órás „futamot“. Egy padon fekve sütkéreztem negyedórácskát aztán gyerünk lefelé.
Elözö télen már mély hó volt mikor elkezdtem feljárni, összesen tízszer mentem fel, még karácsony napján is, söt szilveszterkor is, barátokkal (de estére nem maradtunk).
Ha a körülmények és az egészségem közbe nem szólnak, az idén is szeretnék rendszeresen feljárni.
Hosszú évek óta legalább egyszer felmegyek a Persailhornra (2.350m) is, az idén elöször nem került rá sor.
Mikor a környékre költöztünk ez volt az elsö hegy ami véletlenül (informálódás nélkül) utamba került, és azóta a hódolója vagyok. Két „Klettersteig“ (via ferrata) is vezet fel a csúcsra, én többnyire a „Südwandsteig“-et választom a benapozottsága miatt, hamarabb elolvad a hó, nincs olyan sok csúszós, sáros szakasz mint a másik oldalon. Van néhány szakasza, ahol jobb, ha két kézzel kapaszkodik az ember, persze a rendes felszerelés (beülö, kötél, karabíner, sisak) a biztos megoldás. Nem tartozik a nehéz útvonalak közé, de nem szabad alábecsülni, szédülösök pedig jobb, ha elkerülik.
A menedékháztól még kb. 1,5-2 órát kell kalkulálni (tempótól függöen természetesen), a visszaútra pedig szerintem ugyanannyit. Összegezve: parkoló- menedékház 1,5- 2 óra, menedékház- csúcs 1,5- 2 óra, összesen 3-4 óra, vissza pedig legalább 3 az mindent összesítve 6-7 óra. Szerintem egy „rendes“ túrára ennyit kell szánni. Alternatíva még egy átmenet a Persailhorn csúcsáról a Mitterhorn-on (2.491m) át a Breithornra (2.505m), onnan a Riemannhaus érintésével viszza a parkolóhoz. Többször bejártam már, hajtósabb csapattal is 8 óra kellett hozzá. Nagyon szép túra, végig a saalfeldeni medence fölött, gyönyörü panorámával a Hohe Tauern irányába (Glockner, Venediger, Kitzsteinhorn).

2009. november 3., kedd

Halottak napján




A nyugalom szigete volt vasárnap a hegy. A szép idö ellenére alig voltak túrázók az ösvényeken, bizonyára a halottak napja miatt .
Öt emberrel és egy kutyával találkoztam, futólag. A Wiehenthaler-Hütte teljesen elhagyatott volt , úgy éreztem egyedül vagyok e világon. ....................(talán úgy is volt.)
A temetö a városban van, része a hétköznapi hajszának, itt a hegyen sokkal közelebb van az ember az angyalokhoz.

Fuschertörl novemberben



Hosszabb szünet után újabb Fuschertörl túra. Délelött indultam, az árnyékos helyeken még deres volt az aszfalt, de kiérve a napra kellemesen melengettek a sugarak. Tulajdonképpen nagyon rövid az az idöszak amikor fel lehet ide tekerni, kb. május 1 és november 1 között, ha jól számolom ez csak 6 hónap. Kár, a telet nem kedvelem.
Sajnos eljött a szezon vége, a bicajozáshoz túl hideg lesz és a hó is leesett. Megkezdödik a tél, eljött a gyaloglás ideje.